HÍREK
Online publikációk: adatbázisok, online kiállítások kategória
I. díj: Vác az I. világháború idején (Vác Város Levéltára)
II. díj: Oszmán összeírások gyűjteménye...
bővebben
Levéltárunk honlapján már olvasható Püspökvác város 1717–1740 között vezetett, a közelmúltban megvásárolt tanácsülési jegyzőkönyve (jelzete: V.1-a, 1. kötet). Jó böngészést ...
bővebben
Előzetes híradás
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2025. április 10-én (csütörtök), 15 órakor tartjuk a Madách Imre Művelődési Központban a
VÁC AZ I. VILÁGHÁBORÚ I...
bővebben
A mai sajtótájékoztatón bemutattuk Püspökvác 1717 és 1740 között vezetett tanácsülési jegyzőkönyvét.
A kötet elsőrendű forrás Vác várostörténete szemponttjából. ...
bővebben
VÁCI HÍREK
TÁMOGATÓINK
Híreink
A török kor utáni betelepülés, a „megszállás”, ahogy akkoriban nevezték, több formában indult meg az országban és így Vác városában is. Vác egy időben szabadult fel Budával, így a betelepülés csak 1686-ban indulhatott meg.
1. A bevándorlás egyik formája volt a spontán visszatelepedés. Vác esetében lakók a környező településekről, még inkább a hegyekből települtek vissza. Az első telepesek minden bizonnyal a városból korábban elmenekült református lakosok voltak.
A spontán betelepülés másik formája az volt, amikor a visszafoglaló csapatokkal együtt, általában a hadsereg ellátását végző személyek, családok, többnyire németek érkeztek és telepedtek le itt. E csoport egyik képviselője Schick János vállalkozó, akinek adományából később a váci Kálváriát létesítették. A Schick család 1727-ben kapott nemességet VI. (III.) Károly császár-királytól azért, hogy több évtizeden át állt császári szolgálatban.
2. A „megszállás” másik formája az önkéntes bevándorlás volt. E betelepülők elsősorban a környező településekről érkeztek, de gyakran távolabbról is, elsősorban a Felvidékről.
1687. február 1-jén adott ki a város főbírája, Halász István egy úgynevezett telepítőlevelet egy szadai lakosnak, Péceli Szabó Mihálynak, melyben letelepedési engedélyt és telket adtak neki. A telepítőlevél szövegét a Váci Református Egyházközség históriás könyvéből ismerjük. Ennek külön érdekessége, hogy ide bemásolták annak az 1610-ben vésetett pecsétnek a rajzát, amit Vác-Magyarváros használhatott, és ami Szűz Máriát ábrázolja. Az ő alakja látható a ma is használt városcímeren.
3. A lakosság száma növelésének fontos formája volt a szervezett telepítés. E betelepülők többsége német
nyelvterületről érkezett, a Német Birodalomból, Ausztriából, Cseh- és Morvaországból. A Német Birodalomban pátenseket adtak ki, hogy áttelepülésre ösztönözzék a lakókat. A helybeli földesúr – Vácott a püspök – különféle kedvezményt adott a betelepülőknek. Vác esetében egyetlen letelepedési szerződést ismerünk, amit 1689. augusztus 21-én kötött Bendő István püspöki helynök a német birodalmi, Munterkönig (mai nevén talán Munderkingen) városában született Büllau Konráddal.
(A telepítőlevél szövege olvasható: Váci Történelmi Tár I. 94-95. oldal)
Kérdések, feladatok
Tisztelt Városszerető Polgártárs! Vác Város Levéltára alábbi rendezvényre hívja meg Önt és Családját. Vác Város Levéltára ebben az esztendőben rendezi meg a III. Levéltári Napot, melynek címe: Ez az a város... – 100 év, 100 fénykép. Ez alkalommal azokat a fényképeket mutatjuk be, melyekkel gyűjteményünk az utóbbi években gyarapodott: személyekről, közösségekről, eseményekről, a városról 1904-től napjainkig készített felvételeket. Számítunk a rendezvényen résztvevők aktív közreműködésére, a képek kapcsán elmondott kommentárjaikra, sőt, lehetőség lesz tetszésnyilvánításra is a Facebook szabályainak megfelelően. Ezért minden városszeretőt arra bíztatunk, jöjjön el a levéltárba szeptember 30-án (péntek) 17 órára, és lájkoljunk együtt! Facebook élőben!
ELÉRHETŐSÉGEINK
Vác Város Levéltára
2600 Vác, Múzeum u. 4.
Tel: 27/305-444
info@vacarchivum.hu
igazgato@vacarchivum.hu
KIEMELT TARTALOM